2023. február 24-én a nagyszünetben tartottuk iskolai megemlékezésünket Fodor Andrásról. Az iskola tanulói, pedagógusai kivonultak a Fodor András szoborhoz, ahol a hetedik osztályosok rövid műsorát nézték, hallgatták meg, melyben rövid életrajza mellett a Mérei dombok című verse is elhangzott. A műsor a szobor koszorúzásával ért véget.
Fodor András Kaposmérőben született, 1929. február 27.én és meghalt 1997. június 27-én Fonyódon. Kossuth-díjas magyar költő, esszéíró, könyvtáros. Szülei: Fodor József és Lieber Etelka voltak. Kaposváron érettségizett 1947-ben, gimnáziumi osztályfőnöke Takáts Gyula költő volt. Még gimnazista volt, amikor első verse megjelent a pécsi Sorsunk című folyóiratban. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen folytatta tanulmányait. A híres elitképzőnek, az Eötvös Kollégiumnak lett a tagja. Sokoldalú, nagy műveltséggel rendelkező alkotó volt. Elmélyülten foglalkozott a zenével és a képzőművészettel is.
Velnerné Stark Rózsa
Mérei dombok
De szépek vagytok mérei dombok!
Fiatok megnőtt, most veszi észre,
hogy rajzolódtok kerek ivekképp,
akár a zöldarany buboskemencék,
a kert alól a kékölü égre.
Rajtatok egykor mennyit bolyogtam!
Emlékszik még a bőröm, a hátam
a lombokkal átvert hűs horhosokra.
Hallom is, ahogy egy kocsi nyiszogva
kaptat a két part alatt utánam.
Ott botladoztam szőllőitek közt,
mikor a kádat hozták szüretre.
S pünkösd után, az áldott időben,
mikor az új fübe lehempergőztem,
arcomig ért a bibor cseresznye.
Hiába mégis, mérei dombok,
most ismerek csak valóban rátok.
Mit gyermek-szemmel közelről néztem,
azt most így messzebbről sejdítve értem:
ti róttatok rám igéző átkot.
Hoztak születni lejtőitekhez,
rajtatok jártam, köztetek nőttem.
Amit mutattok, nemcsak az emlék,
ti vagytok nekem az igaz keresztség.
Élő tükörként álltok előttem.
Miattatok kell szelidség jármán
vonszolni gyötrő terhét a szépnek, –
s befele kínzó vad fegyelemmel
keresnem azt, amit ismertem egyszer,
a boldogító kerek-egészet.