2007-ben a Kaposmérőért Baráti Kör bronz mellszobrot állíttatott Fodor András tiszteletére, ahol az iskola tanulói és dolgozói minden évben megemlékeznek róla. Idén az 5.b osztály tanulói tartották a megemlékezést születésnapja alkalmából február 27-én.
1929. február 27-én született Kaposmérőben, ahol elemibe is járt.
Pusztaberényben élt, az apja itt volt állomáskezelő. „Pusztaberényhez képest Kaposmérő csodahely volt. Ott kezdődnek a dombok, a Zselicség… Ott folyik el a Kapos a kertek alatt.”
Kaposváron érettségizett a Somssich (ma Táncsics Mihály) Gimnáziumban, osztályfőnöke Takáts Gyula költő, földrajz és történelemtanár volt, akivel jó barátságba került, s aki pályaválasztására is hatással volt. Takács Gyula nevét viseli ma a könyvtár Kaposváron.
Még gimnazista volt, amikor első verse megjelent a pécsi Sorsunk című folyóiratban.
A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen folytatta tanulmányait és a híres elitképző, az Eötvös Kollégium tagja lett. Egyetemi évei alatt váltak ismertté versei az Illyés Gyula által szerkesztett Válasz című folyóiratban. 1951-ben kapott könyvtáros és orosz szakos diplomát.
1949-ben a Választ, 1950-ben az Eötvös Kollégiumot is betiltotta a kommunista hatalom. Fodor András 1949-1954 között műfordításai révén maradt kapcsolatban az irodalommal. Versei csak 1954-től jelentek meg újra a Csillag című folyóiratban.
1959-től az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központjának főmunkatársa, az Új Könyvek című időszaki kiadvány alapító szerkesztője. 1973-tól a kaposvári Somogy című folyóirat rovatvezetője, 1983-tól a Kortárs újság szerkesztője. 1981–1986 között az Magyar Írószövetség alelnöke volt.
Elmélyülten foglalkozott a zenével és a képzőművészettel is. Fodor András életében nemcsak a naplóírás, a költészet és a fotográfia volt erősen jelen, hanem a zene is. Zenéről írt tanulmányai mellett külön kötetet szentelt az általa imádott Bartóknak és Sztravinszkijnak. Rendszeresen szervezett zenehallgató és zeneértelmező esteket. Évtizedeken át szervezte a budapesti FÉSZEK Művészklub irodalmi és társművészeti estjeit.
1997-ben Fonyódon a Balatonban érte a szívhalál. Sírja Budapesten a Farkasréti temetőben van.
Magánélete:
A somogyi vasutas család legkisebb gyermeke nyaranta sokat járt a vasútvonal balatoni végén, Fonyódon, ott nézte ki magának az őcsényi körzeti orvos, nagyszüleinél nyaraló lányát: Mátis Sárikát. A romantikus gyermekkori vonzódás 1953-ban egy házasságban teljesedett ki, ebből két fiú született: 1961-ben Dávid és 1969-ben János.
Fodor András és felesége amúgy is imádták a Balatont, különösen Fonyódot, ahová a költő nyaranta elvonult egyedül is néhány hétre, hogy a naplójába rögzített eseményeket, valamint az éppen friss fotókat versekké formálja. A Fonyódi Helikon fesztivál, írótalálkozó egyik alapítója.
Kisgyermekként Petőfi köteteken nőtt fel, később József Attila lett a példaképe.
Fodor hosszasan sorolja és osztályozza a vonatkozó időszakban látott filmeket, olvasott könyveket is, ezek mennyisége meghökkentő. Miként az általa írt költemények száma is, amely úgy ezerre tehető.
Sohasem vezetett autót, vonatozott, mert ott lehetett olvasni, vezetés közben ez viszonylag nehéz lett volna.
Pusztaberény vasútállomás
Fonyód várossá avatásának alkalmából verset írt „Fonyód ünnepére” címmel. Fonyód Város Díszpolgára is lett 2003-ban. A Fonyódi Helikon egyik alapítója, amely egy nagyszabású háromnapos költőtalálkozó rendezvény. Az ottani nyaralójuk falára egy domborművet tettek 2001-ben a Helikon rendezvény keretében.
Halálának 10. évfordulóján 2007-ben felvette a kaposmérői könyvtár Fodor András nevét. Kaposmérő díszpolgára lett, valamint egy utcát is elneveztek róla.
Fodor András Községi és Iskolai Könyvtár
Pusztaszaberényben élt, ami Lengyeltótihoz tartozik. Az ő tiszteletére kapta az iskola a nevét 1998. március 15-én.
Fodor András Általános Iskola Lengyeltóti
Lengyel Zita